A tegnapi népszavazás hatalmas sikerrel végződött.
A szavazásra jogosultak 82,71 %-a gyakorolta szavazati jogát. Szavazati joga a népszavazáson a Krím vagy Szevasztopol területén állandó lakcímmel rendelkező ukrán állampolgároknak volt.
A tatár kisebbség által meghirdetett bojkott sikertelennek bizonyult. A tatár lakosságú területeken is 60 % körüli volt a részvétel.
A népszavazás lebonyolításában szabálytalanságot a nemzetközi megfigyelők nem észleltek.
A népszavazás jogilag teljesen legitím, megfelel mind Krím belső jogának, mind a nemzetközi jognak. Sajnos a nyugat a népszavazást - mondvacsinált, rövidtávú politikai okokból - nem ismeri el, dehát erre előre számítani lehetett.
Előreláthatólag az Oroszországhoz való csatlakozás még pár hetet fog igénybe venni. Az oroszországi jogszabályok szerint külföldi állam Oroszországhoz csatlakozása esetében szükséges:
- a csatlakozni kívánó állam formális kérelme,
- szerződés kötése Oroszország és az illető állam között,
- az oroszországi elnök jóváhagyása,
- az oroszországi alkotmánybíróság jóváhagyó határoza,
- végül az oroszországi parlament egyszerű többségi szavazása.
Éljen az új európai állam, a független Krím!
(képek: Ari Rusila's BalkanBlog, USA Today)
Szépen összefoglaltad a moszkvai propagandát, kár hogy igazságot csak nyomokban tartalmaz. Szabálytalanságot a nemzetközi megfigyelők nem észleltek, mivel be sem engedték őket. A népszavazás jogilag legitim, csak éppen katonai megszállás alatt történt és eleve nem is lehetett arra szavazni, hogy maradjon fenn az eddigi helyzet. A hivatalos adatok szerint a tatárok 60%-a elment szavazni és ők is közel 100%-ban a csatlakozásra szavaztak, ami egyszerűen abszurd. Ésatöbbi, ésatöbbi.
ReplyDeleteKözönséges katonai megszállás volt ez, a többi csak keserű cukormáz. Kár nyomatnod az abszurd propagandát, hisz magad sem hiszed el, csak valamivel magyarázni kell a megszállást és ennél jobb nem akad.
"be sem engedték őket." Voltak nemzetközi megfigyelők (Európából, katalánok, jobbikosok stb.), a szavazásra beengedték őket. Az más kérdés,h nem az EBESZ megfigyelői voltak, mert ők nem voltak hajlandók menni azok után,h korábban (hetekkel a szavazás előtt) tényleg nem engedték be őket. A szavazásra be akarták engedni őket, sőt, hívták, de arra már nemet mondtak (és azért sem mentek, mert az EBESZ eleve nem akarta legitimálni a népszavazást).
ReplyDelete"eleve nem is lehetett arra szavazni, hogy maradjon fenn az eddigi helyzet."
Két opció volt: 1. Csatlakozás Oroszországhoz, 2. Autonómia Ukrajnán belül (ez volt az eddigi de facto állapot). Aki az eddigi helyzetet akarta, szavazhatott a 2. opcióra.
"A hivatalos adatok szerint a tatárok 60%-a elment szavazni és ők is közel 100%-ban a csatlakozásra szavaztak, ami egyszerűen abszurd."
Az 1. opció ellenzői nem a 2. opcióra szavazásra buzdítottak, hanem a bojkottra. Ezek után nem meglepő,h akik a bojkottfelhívás ellenére mégis elmentek szavazni, azok javarészt az 1. opciót támogatták nagy többséggel.
"hetekkel a szavazás előtt tényleg nem engedték be őket"
ReplyDeleteA katonai megszállás után egy hét sem telt el és máris ment a szavazás, nem tudom milyen hetekről beszélsz.
"Aki az eddigi helyzetet akarta, szavazhatott a 2. opcióra"
A 2. opció nem az addigi helyzetet jelentette, hanem az 1992-es állapotot, olvasd csak el a szavazócédulát, fenn van a neten. Már akkor is a Krímért balhézott Oroszország, csak akkor nagyon meg volt reccsenve. Ez a 2. opció egy kvázi függetlenséget jelentett volna Ukrajnán belül, amely végül szintén az Oroszországhoz csatlakozást jelentette volna. Olyan opció nem volt, hogy maradjon az addigi állapot, pedig a krími ukránok arra szavaztak volna ha lehet, és a tatárok is, akiket az oroszok egyszer már deportáltak onnan.
Ilyen 97%-os eredmények csak a kommunista diktatúrákban szoktak lenni, ahol semmi valódi tétje nincs a cédulás színjátéknak. Itt se volt. A második abszurd opció csak azért volt ott, hogy ne csak egy helyre lehessen tenni az x-et. Nem adtak lehetőséget a lakosságnak, hogy az addigi állapot fenntartására szavazzanak. És az egész cédulás színjáték egy katonai megszállás kellős közepén történt, felségjelzés nélküli "ismeretlen" katonák fegyvereinek árnyékában.
"Ilyen 97%-os eredmények csak a kommunista diktatúrákban szoktak lenni"
ReplyDeleteMeg olyan demokráciákban, ahol a tudhatóan kisebbségben lévő vélemény támogatói bojkottra szólítanak fel, és a kisebbségi véleményt támogató szavazók hallgatnak is rájuk, és nem szavaznak. Ekkor nem meglepő,h azok, akik elmennek szavazni, azok között közel 100% az egyik vélemény aránya. Magyar NATO népszavazásra emlékszel? A megjelentek 85,33%-a támogatta, mert az ellenzők bojkottra szólítottak fel. Ez is mekkora kommunista eredmény már, ugye?
Szorozd már össze a részvételi arányt (83,1%) azzal a 96,77%-kal: 80,4%. Ha Hargita megyében szavaznának az autonómiáról, ott is meglenne a lakosok 80%-ának támogatása. Teljesen demokratikus és fair szavazáson.
Persze a krími szavazáson voltak durva szabálytalanságok, de ha feltételezzük,h a jelenlévő orosz katonák is bementek szavazni, meg tömegesen szavaztak nem ukrán állampolgárok is, akkor is bőven 50% fölött lenne az orosz csatlakozást támogatók aránya. Ne legyünk már naívak, ezt nem fegyverekkel kényszerítették ki a krímiekből, ahogy az eredmény ünneplését sem fegyverrel sakkbanntartott kényszerünneplők celebrálták. Az orosz fegyverek ahhoz kellettek,h az ukrán központi hatalom ne tudja meggátolni a népszavazás megtartását.
"A katonai megszállás után egy hét sem telt el és máris ment a szavazás, nem tudom milyen hetekről beszélsz."
ReplyDeleteJó, akkor nem többesszám. Egy héttel. Az EBESZ megfigyelők NEM a választást ellenőrizni akartak odamenni, hanem az orosz csapatok tevékenységét. Erre nem engedték be őket (véleményem szerint hibásan, be kellett volna engedni őket). Aztán előrehozták a népszavazást, és a krími hatóságok kifejezetten kérték az EBESZ-t,h most már küldjék a megfigyelőket, erre az EBESZ beintett,h most már csakazért sem küldik őket.
Erről beszéltem.
"Ez a 2. opció egy kvázi függetlenséget jelentett volna Ukrajnán belül"
ReplyDeletePontosan: Ukrajnán belül. Ez a lényeg. 58%-os orosz többség mellett a status quohoz képest sokkal szélesebb autonómia ("kvázi függetlenség") azért egy elfogadható kompromisszum kéne legyen azoknak, akik Ukrajnán belül akarják tartani a Krímet.
"amely végül szintén az Oroszországhoz csatlakozást jelentette volna." Ezt honnan lehet tudni?
"akkor is" mármint a törvénytelenül leadott szavazatokat levonva is
ReplyDeleteIgen, az 50% az lehet meglett volna egy tisztességes népszavazáson, de nekik inkább 97% kellett, ezért kivették a választási lehetőségek közül azt ami a lakosság 40%-ának potenciálisan bejött volna, hogy csak azok menjenek el akik igennel szavaznak és kijöjjön ez a fényes 97%. Csakhogy ez így már nem nevezhető tisztességes népszavazásnak.
ReplyDeleteTisztességes népszavazásnál az lett volna a minimum, hogy lehessen szavazni a fennálló helyzet fenntartására is és hogy ne cirkáljanak idegen ország katonái mindenhol. Az nem lett volna 97-es.
Ez meg bár 97-es, csak éppen egy rossz vicc, nem pedig népszavazás. Keserű cukormáz a katonai megszállás tortáján.