Saturday, September 27, 2014

Suksükölés bolgárul

Sokan azt hiszik, hogy a nyelvi megbélyegzés, azaz az a jelenség, hogy anyenyelvi beszélőket megbélyegzünk azért mert „helytelenül” beszélnek anyanyelvükön magyar jelenség.


Nem az.


Lássuk mik a suksükölés és társai bolgár megfelelői.


A bolgár nyelv érdekessége, hogy a sztenderd nyelv kialakításánal igyekeztek figyelembe venni mind a kelet-bolgár, mind a nyugat-bolgár nyelvjárásokat, a sztenderd így egyfajta keverék, melyet valójában senki sem beszél. A főváros Szófia teljes mértékben a nyugat-bolgár nyelvjárási területen van, így a sztenderd nyelv nem egyezik a főváros nyelvével. Így – ellentétben Magyarországgal – Bulgáriában nem a budapestiek bunkózzák a vidékieket, hanem mindenki mindenkit.


Öt jelenséget fogok leírni.


1. A sztenderd bolgár nyelvben az е magánhangzó minden esetben /E/, azaz a magyar e-nél valamivel zártabb hang. Ezzel szemben a kelet-bolgár nyelvjárásokban hangsúly utáni hangsúlytalan szótagban az е ejtése zártabb, kb. /I/, míg a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hangsúly előtti hangsúlytalan szótagban nyitottabb, /ɛ/, sőt /æ/.


Itt különösen a kelet-bolgár ejtés van stigmatizálva.


2. A sztenderd bolgár nyelvben lágy mássalhangzó kizárólag az а, о és у magánhangzó előtt lehet. Ezzel szemben a kelet-bolgár nyelvjárásokban е és и előtt is lágyulnak a mássalhangzók. A nyugat-bolgár nyelvjárásokban viszont а, о és у előtt sincs lágyulás, egyszerűen a nyugat-bolgárban nem léteznek lágy mássalhangzók. A nyugat-bolgár nyelvjárások beszélői lágy mássalhangzók helyett kemény mássalhangzókat + й félhangzót ejtenek. Magyar füllel a bolgár няма (nincs) szó pl. kelet-bolgárul „nyama” formában hangzik, míg a nyugat-bolgár pedig „njama” formában.


Itt különösen a kelet-bolgár ejtés van stigmatizálva. A nyugat-bolgárok a kelet-bolgárokat azzal vádolják, hogy orosz akcentusok van, míg a kelet-bolgárok a nyugat-bolgárokat meg azzal, hogy szerb akcentussal beszélnek.


3. Az előbbi jelenséghez kapcsolódik az a nyugat-bolgár tendencia, hogy az igék végződésében szereplő lágy hangok esetében nemhogy kemény hangot + й-t ejtenek, hanem a й-t is elhagyják.


Pl. a правя szó (csinál) – a sztenderd nyelvben és kelet-bolgárul: /pravjɐ/, míg nyugat-bolgárul: /pravɐ/.


Ez a jelenség talán a leginkább stigmatizált a kelet-bolgárok által.


4. A bolgár igék három igeragozási típusra oszlanak. Kijelentő mód jelen idő többes szám első személyben a sztenderd nyelvben az első igeragozású igék végződése -им, a második igeragozású igék végződése -ем, a harmadik igeragozású igék végződése pedig -аме vagy -яме. Ezt a kelet-bolgár nyelvjárások teljes mértékben követik. A nyugat-bolgár nyelvjárások viszont minden igénél egy -e tesznek a végére, azaz az első és a máspodik igaragozásban -име és -емe végződést használnák.


A правя szó (csinál): правим a sztenderd verizó, míg a nyugat-bolgár правиме.


A чета szó (olvas) четем a sztenderd verizó, míg a nyugat-bolgár четеме.


Erősen stigmatizált ez a nyugat-bolgár használat a kelet-bolgárok által.


5. A kijelentő és elbeszélő mód befejezett múlt és a határozatlan múlt igealakjainak hagsúlyozása. A sztenderd nyelvben a hangsúly a szótőn marad, ez egyezik a kelet-bolgár nyelvjárások használatával. Ezzel szemben a nyugat-bolgár nyelvjársokban a hnagsúly átkerül az igeragra (ez kisebb mértékben érvényesül az igekötős igéknél, de az igekötő nélküli igéknél teljesen általános jelenség).


A правя szó (csinál) befejezett múlt ideje правих, határozatlan múlt ideje правил. A мисля szó (gondol) befejezett múlt ideje мислих, határozatlan múlt ideje мислил. Jelen időben a hangsúly mindkét esetben az első szótagon van, minden nyelvhasználatban, azaz /'pravjɐ/ vagy /'pravjɐ/, és /'misƗjɐ/ vagy /'misƗjɐ/. A hangsúly ott is marad mindkét múlt időben a sztenterd nyelvben, azaz /'pravix/, /'praviƗ/, /'misƗix/, /'misƗiƗ/, míg a nyugat-bolgár nyelvjárásokban a hangsúly áthelyeződik a második szótagra, azaz /prɐ'vix/, /prɐ'viƗ/, /mis'Ɨix/, /mis'ƗiƗ/.

15 comments:

  1. " beszélnek nyanyelvükön magyar jelenség."

    itt lemaradt egy 'a' betű.

    Csak ciril betűt használnak vagy magyart is?

    ReplyDelete
  2. Csak cirillt, kivéve a bánáti nyelvjárást, mely latint használ.

    ReplyDelete
  3. Akkor hivatalos ügyekben illetve a média cirillt használ.

    ReplyDelete
  4. Érdekes a térkép. A macedón nyelvet is bolgárnak veszi, aminek van is alapja, sőt az két Bulgáriában is beszélt nyelvjárás. Aztán a két (ennél több is van, de itt csak kettő) exampt csoportot önálló nyelvjárásnak veszi, tkp azok is, bár valamelyik anyaországiból alakultak ki. A krassovánok (itt bánáti bolgárok) pl. a XVIII. században települtek Magyarországra, mint egy titkos vallási csoport (színleg katolikusok voltak, valójában valami bogumil eretnekségben leledztek). Nagybulgária valamelyik részéből jöttek, pont a nyelvjárás lenne a bizonyítéka, hogy honnan.

    ReplyDelete
  5. Szánhatnál kedves Bircaman a krassovánoknak is egy posztot. Engem érdekelne.

    ReplyDelete
  6. Nehéz a macedónt nyelvészetileg önálló nyelvnek tekinteni. Persze politikailag nyilván az, de ez nem politikai térkép.

    ReplyDelete
  7. Érdekes a cikk. Olvastam már a bolgár nyelvjárásokról, de nem tudtam, hogy ez ilyen "akut" problémát jelent.
    Nyelvileg nehéz pontosan meghatározni mi számít önálló nyelvnek, és mi nyelvjárásnak. Ezt politikailag szokás meghatározni.
    A macedón nyelv jellegzetességeiként főleg hangtani sajátosságokat szoktak felhozni (pl. a ќ és ѓ betűkkel jelölt hangok, a bolgár ръка helyett рака, сън helyett сoн, вълк helyett вoлк, stb.), valamint a rögzült hangsúlyt, nyelvtani sajátosságként pedig a végartikulus háromféle alakját (т/в/н), a jelen idő egyes szám első személy -м végződését mindhárom igeragozásban és az имам четенo típusú összetett igeidőt. Ezek vagy ennek párhuzamai megtalálhatók a nyugat-bolgár nyelvjárásokban is?

    ReplyDelete
  8. Nincs olyan macedón nyelvi jelenség, mely ne lenne meg valamelyik bolgár nyelvjárásban.

    ReplyDelete
  9. Ha a macedónt bolgár nyelvjárásnak vesszük, akkor nyilván. De a macedón nyelvterületen kívül is megvannak ezek?
    A térképen zölddel jelölt délnyugati nyelvjárás akkor gyakorlatilag nagy részben a macedón nyelvvel azonos?

    ReplyDelete
  10. Igen, azonos. Gyakorlatilag ugyanazokat a nyelvjárásokat kategorizálják egyesek a bolgár alá, mások meg a macedón alá.

    Viszont a háromféle végződés megvan egyes kelet-bolgár nyelvjárásokban is.

    ReplyDelete
  11. Köszönöm, így már világosabb a kép. Arra lennék még kíváncsi, hogy mekkora a különbség a vidéki és a városi nyelvhasználat között. Feltételezem, hogy falusi környezetben élőbbek a nyelvjárások, a városokban pedig inkább a köznyelv valamilyen területi változatát beszélik. A cikkben leírt jelenségek ilyen területi jellegzetességnek, a köznyelvbe beszűrődött nyelvjárási elemeknek tűnnek.

    ReplyDelete
  12. A nyelvjárosok sokkal élénkebbek, mint a magyarban. A magyarban ma már gyakorlatilag minden 40 év alatti budapestiül beszél, legfeljebb egyes nyelvjárási színezettel. A bolgárban erősebbek a nyelvjárások. Persze a várokban itt is kevesebb a hatás, de szinte azonnal fel lehet ismerni így is, hogy ki nyugati és ki keleti. Várnában másképp beszélnek, mint Szófiában. Mo-n ilyen nincs, a városi emberek gyakorlatilag mind budapestiül beszélnek, ma már a Székelyföldön is így beszél a 25 alatti népesség. Saját fülemmel hallottam: a fiatal székely gyerekek ma már viccesnek találják szüleik, nagyszüleik beszédét.

    ReplyDelete
  13. Igen, a nyelvjárások sajnos végleg el fognak tűnni. A bolgár nyelvjárások lassabban, de végül azok is. Hacsak nem tesznek ellene.

    ReplyDelete